Ott kezdődik, hogy reggel még very happy volt minden, még a korábbi buszt is sikerült elérnem, vettem magamnak forrócsokit, amit matekon meg is ittam, miközben indokolatlanul oldottam meg a magasabb fokú egyenleteket másodfokúra. Leírni is fárasztó.
Az utána lévő németet azt így túléltük Nórikával, kivételesen tudtam válaszolni arra a kb. két kérdésre, amit feltett a tanárnő, szóval i was proud of myself :DD
És a buzeráns kicsöngő után romlott el minden, ahogy kikaptam a "B" csoport feliratú cetlit irodalom óra 5. percében. Olvasom a kérdéseket, és magamba mondogatom, hogy nem tudom, tudom, erre azt mondta a tanárnő, hogy benne se lesz, ezt nem másoltam be a füzetembe, erről csak két mondat jut eszembe ésatöbbi....Well, that's suck.
Utána meg az a "fantasztikus" biológia óra... köszöntem 10.C, tanárnő, és drága Sors -.-" I think, my destiny hated then....Tök egyértelmű, hogy én megyek ki felelni abból, amit nem tudok....Jó, a nagy nem tudásban kaptam egy hármast, amire Tündi meg Fruzsi azt mondta, hogy a fél karjukat odaadnák. Tessék! Örömmel átadom a jegyet! Egy csöppnyit igazságtalannak érzem, bár az én véleményem nem nyom sokat a latban, és az sem vigasztaló gondolat, hogy kijavítom, mert anyáékat úgysem fogja érdekelni. Mindegy -.-"
A két kémia jó volt, szeretem a tömbös órákat, ráadásul semmit nem kellett csinálnunk, mert tanárnő jó fej volt. Szépen végig is beszéltük/játszottuk Esztivel meg Tündivel a másfél órát, aztán mentünk ki Laurával meg Tündivel Petihez, a Bütyikirályhoz :DD (ahogyTüncimondaná^^)
Az utolsó órámat, mint emelt magyart, átvészeltem egy Spongyabob rajzolásával a füzetembe, és pár kissé értelmetlen mondat benyögésével, amire néha helyeselt, néha meg nem mondott semmit a tanárnő.
Remek-remek, hogy 14:20-kor ahogy illett kicsöngettek, még megvártam Pájnepöllel anyukáját suli előtt (Fleghmussh Páwussh ;)) aztán a magam útján én is hazaténferegtem, egy ilyen 35-ös buszt igénybe véve. Ja, és a fülhallgatóm is sikeresen bemondta az unalmast, szóval még azt is kell szereznem valamikor -.-"
Reménykedem benne, hogy ez a nap már csak jobb lehet....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése