2011. november 30., szerda

#11. - Sokminden.

Az a baj velem - főként - hogy iszonyat, milyen lusta ember vagyok. Azért nem írtam, mert fáradt, nyűgös, álmos, lusta, elfoglalt, és számtalan egyéb jelzőjű ember voltam. Jaaa, meg beteg a múlt héten. Amúgy remek érzés volt ám csütörtökön kibuszozni a fagypont alatti hidegbe az erzsébeti nagytemplomhoz, odafagyni a benti padokhoz, és két és fél órán keresztül ott ücsörögni/ néha próbálni a 2-3 fokos építményben...Mert fűteni luxus lett volna. Melléktermékként pedig újra előjött az akkor már másfél hete tartó torokfájás egy alapos köhögéssel kombinálva, plusz a náthám is érezte, hogy akkor most színpadra lép. Ráadásul a meleg tea is elfogyott, szóval shit happens -.-"

Ami viszont pozitívum, hogy láttam mamámékat cirka egy hónap után ^^ Szerintük jó volt a szombat esti fellépés, ahova véleményem szerint úgy mentem, mint valami irodai dolgozó. /Fekete gatya, fehér felső, rajta feketésszürkés blézer. ó, jeee..../ Végülis, azt a pár fellépést kibírom, amikor abban kell feszíteni, és hál istennek ez a szám igen-igen aprócska, így az év - lassan - végén :DD

 Szóval így eltelt a múlt hét, meg is gyógyultam meg minden egyéb, bár a papírzsepi biztosamitutiziher alapon a Starbucks-os papírzacskóm alján csúszkál minden reggel a buszon.^^

Sühüjj, mostani hetecske egész jól kezdődött. Bajuszos, Noyaféle pólómba mentem suliba, meg új, barna csizmámba, ami ismét egy jó vétel volt :DD Vagyis karácsonyi ajándék. Meg lett egy ilyen benti csimmám is, kötött, norvég mintás, de nem találtam róla képet :(( Pedig úgy meg akartam mutatni Neked, Noya...Na, majd ha Cityben leszünk, úgyis meglátod. ;DD

Apropó, City. /csak, hogy a lényeges dolgokról is szót ejtsek/
Ottan fogom én tölteni a krisztmöszt, aminek roppant mód örülök, mert van lehetőségünk arra Noyával, hogy ismét birtokunkba vegyük a 'Másik Lakás'-t. :DD Félek elképzelni is, hogy mi lesz ott a nyárból kiindulva....Nem az, hogy hajnali fél háromkor álltunk neki tésztát főzni(!!!!!!), és én azt hiszem rosszul is lettem tőle. Mindegy. Szóval várom, meg kicsit izgulok, hogy kijussak majd 21.-én a Stadionokhoz a kétnapi cuccommal /mert a többit anyáék hozzák majd utánam ;)/, gitárral - mert azt meg már beígértem Tündinek, hogy karácsonyi ajándék gyanánt beviszem és eljátszom neki a Billionaire-t^^ - meg reményeim szerint a korimmal. Ha ez így össze jön, és kijutok, ne adj' Isten, még a buszra is felférek ( bár, ne akarjon nekem mindenki majd szerda délelőtt a Budapest-Bátonyterenye-Ózd vonalon közlekedő busszal menni! Köszöntem!) és túlélem a két/három órás utat anélkül, hogy akárki beszóljon a gitárom miatt, amit fel fogok magammal vinni az utastérbe, akkor boldog leszek *-* Mert akkor végre lent leszek, átcuccolok aludni Noyáékhoz arra a két napra, és szétbulizzuk az agyunkat is, oo igen, ezt tervezem.*-*

Ennyi vagyok/voltam/leszek mára, még valakinek levelet kéne írnom angolul, végtelen szókincsemet és az MTA-Sztaki szótárát használva, meg a föci anyag sem mászik bele magától a fejembe /sajnos/, hogy akkor a péntekre elkészítendő rózsaablak tervemet ne is említsem szeretveimádott *cinikushangnem* rajzórámra...

PS: There are only 23 days until Christmas*-*

2011. november 22., kedd

#10. - Ezilyen...NoyaHajnalhasadásStarbucksChristmasfeeling. Szóval minden.

Öööööö.....Igazából nem tudom, hogy kezdjek hozzá ehhez az egészhez, meeeeeer' annyi minden történt ebben a csekély tvenifor áörszben, hogy az leírhatatlan. De ugye, trollfész meg cselendzs öszeptid, tehát Noya szavaival élve, I try it :DD Szóval így (Első zárójeles megjegyzés: Noya nem ismeri a számokat. Meert a 2016 és a 2106 között....szerintem van különbség. :D) megjött ennek az amazonnak a busza, kimentem apácskával elé, és már az autóba elkezdte ontani a hülyeségeit, aminek én nagyon örültem, és nagyon boldog voltam tőle.^^

Amikor megjött, a lakásban egyből körülnézett, de mint, aki tárlatvezetésen van, öcsém. :DD Neeeeembaj, szeretünk Noya! Jó, ezek után letudtuk a konyhában lógó afrikai nőcit ábrázoló fénykép átnevezését 'Nééééni'-re, ahogy Noya mondaná ilyen...sünsunakóddal. A lééééétra is nagyon bejött neki, örült a feje, mert mellette ebédelhetett. Átugrom a készülődős-gitározós, buszon nyomorgós (Második zárójeles megjegyzés: Noya dülöngélt, és halálfélelembe volt.) a metrón pedig nem nyomorgós részt. Bár, Noya az aluljáróban megjegyezte, hogy 'Milyen közel van a plafon!' túléltük mindenféle bepánikolás nélkül. Ami előjött a mozgólépcsőn a Nyugati megállójánál, de mazochista, ezért lefele nézett folyton. Shit happen. Pár percnyi gyaloglás után beértünk abba az, öhm, objektumba.

Átverekedve magunkat a tömegen, mondom így neki, mint egy kultúúr lény (Amilyen nem vagyok), hogy menjünk föl a jegyért. Nem szoktam dicsérni magam, de ez egy remek ötlet volt tőlem, ugyanis bitangpusztulatosan sokan voltak. Mondjuk még mindig nem annyian, mint mikor mentünk be nézni a filmet, deee ez későbbi dolog. Szóóóóval, hogy visszaszedjem elhagyott Ariadné fonalamat, jegy megvéve, irány le a Starbucks-ba, mert mi így rá vagyunk erősen buzulva, és mert az egy jó hely. Nem ecsetelem, hogy mekkora heringparti is volt ott, nem is tudtunk leülni, szóval elvitelre vettük meg a cuccainkat. A pénzről sem beszélnék, hogy mennyit felejtettünk ott, teljesen véletlenül a két kávénkért, meg a három termoszért, amit vettünk. De megérte, mert csudaszép meg csudajó és csudaikres, mert csak kettő volt belőle*-* Thanks, Destiny and Karma ;))





Ezekkel elindultunk tetőre, mert marha meleg volt bent úgy a kabátban, hogy nem tudtuk levenni meg minden....Meg mert Noya szerint szépek voltak a fények alias krisztmöszlájc^^" Megyünk, megyünk, mint a normál emberek (amik megint nem vagyunk) így kerülgetjük a tömegeket, mikor ezazamazonállat mondja, hogy 'Clarie's!!' menjünk is be, mert Bianka még nem járt arra, terepszemle köll. Bemegyünk, hát Noya nem bevésődött egy csizmába? (És ez még a film előtt!!volt), gyorsan meg is vette, némi szarakodás árán a bankautomatával, mert ez az állat nem tudta mennyi pénz van a kártyáján, így vagy hatszor eljátszotta, hogy random összegeket beütögetett. (Okos gyerek<3

 Jóóó, végleg kiértünk a tetőre, lecuccoltunk a buzihideg padokra, megittuk ezt a lötyött, berohamoztuk így a benti területet (értelmesmondat) és így....nem tudom szebben írni, ájm szó szorri, de gecisokanvoltak. Ja, egyébként mikor jöttünk föl a mozgó lépcsőn, hát nem láttunk ilyen fémösz pípölöket a mozgóbigyó melletti étteremben? Óóóóó, yes we did. "Rettentő" nagy érdeklődést váltott ki belőlünk, hogy ott vannak (ha-ha). Egyébként Rubint Réka volt a férjecskéjével, meg így randomba ott ücsörgött velük egy Bagi Iván is. Köszönjük, Magyarország! Taylor Lautner bezzeg nem tudna ott ülni, ugye? Az már fájdalmas dolog lenne...Ooo, Mindegy.

Szóval, beálltunk még anno, úgy öt sorral feljebb a kígyózó tömegbe, hogy mi ilyen királyak vagyunk, bejutunk arghh. Ahhoz képest egész hamar beszabadult a csőcselék, ajándék csokit is kaptunk, így randomba (ez lesz az új indokolatlanul megszeretett szó?oO óó...áj dont nów náv.) és beültünk az moziterembe. Leadták a szokásos reklám áradatot, amivel manipulálni próbálják a pípölöket, hogy 'Menjéé moziba, phárászt!' Bár, kivételesen egész jó múvikat lehet majd meglesni, ami ritka dolog. Szerintem. Awww....15 perc után, kezdődött!*-* Valami istentelenül király volt, le se írom, meeeert....nem spoilerezek, akit meg érdekel az megnézi. Akit meg nem...azt az opciót ugye ismerjük ;) De a két óra szófordulatává vált a Süti kifejezés, amit Noya állandóan Taylorra használt ahányszor az feltűnt a vásznon.




Big-big meglepetésemre elég jól eltalálták ezt a 'fejezzük be a filmet fél8kor' vonalat, ugyanis 19:37-kor már kifelé araszoltunk. Kislisszoltunk meglesni a kori pályát, denszeltünk egy sort a sooook csomagunkkal, aztán húztuk haza a belünket meeeer'...háhepajcidrivolt.(óóó...parasztulokhejj'<3)

Aztán így ez az amazon elment a buszocskájával, ami előtt vagy 10 percet szobroztam, és ezalatt lejátszódott bennem egy komplett fagyhalál elmélet, valamint életem eddigi percei. Nem baj, én ezt is túléltem, mert amazonvagyokakitBigNCityképzettarghhh*-*

Jepp. Ennyi. Remélem örülsz majd neki, Noya^^

2011. november 18., péntek

#9. - Hit the Lights.♥

Szeretem ezt a számot. Vidám, pörgős és mindig jobb kedvem lesz tőle, a mondani valója pedig abszolút átérezhető és összhangba lett hozva a kisfilmjével. A klippje is nagyon tetszik, mivel egyszerű, letisztult és nem mellesleg azok a rózsaszín lufik nagyon tetszenek*-*



Selena ruhái az első fényképekről nem igazán tetszettek, mert én annyira nem bírom a retro stílust, és volt egy pici olyan beütésük. Aztán megnéztem a klippet, weheartit-en a képeket, és teljesen más lett a véleményem. Nagyon szépek, jól állnak neki, és teljesen rendben vannak a korához képest. Ergo, nem próbálják se fiatalabbnak, se idősebbnek láttatni, ami szerintem nagy pozitívum a sztárok világát nézve. :)
Akartam még flancos dolgokat írni, miszerint mennyire bírom a videóban az effektek használatát, meg a fényeket, de...ezt azt hiszem, mindenki maga dönti el, hogy neki tetszenek-e^^



































#8. - ennekmostnincscíme.

Először is: Noya holnap jön*-* (ájm szóóóóó ikszájtid*-*)


Másodszor: utálom az embereket. Egyszerűen gyűlölöm ezt, amit emberi fajnak, társadalomnak neveznek. Mert nem azt mondom, hogy nekem nincsenek hibáim (de még ennyi van, jesszus oO) mert vannak. Igen, néha teszek megjegyzéseket mások viselkedésére, ruhájára, stb...(Ez van amikor sűrűbben fordul elő, van amikor kevesebbszer, tudom)...Mint mindenki más a mai világban(!!). De a legtöbbször csak azt mondom el, amit látok. Ha valaki egy üresfejű picsaként viselkedik, akkor nem fogok rá mást mondani. Az és kész. Pont. De olyat, hogy valakire azt mondjam, hogy kétszínű...Csak nagyon komoly, súlyos dolog után lenne merszem. Viszont, ha már valaki azt mondja rám, hogy kétszínű vagyok, akkor innen üzenném, hogy ő meg egy egész színskála ;)) Nem kell mindenkinek szeretnie, én sem teszem. Ha meg nem tetszik a véleményem, azt vagy a szemembe mondják vagy el lehet felejteni engem.

2011. november 17., csütörtök

#7. - It was a.....day. oO

Iiiigen. Tehát, így ez a csütörtök nevű nap van ma, vagy mi a szösz, ami rosszul kezdődött, jól folytatódott és valószínűleg unalmasan fog véget érni. (Ha csak nem beszélek azzal az amazonnal ;))
 Le akartam írni, hogy milyen szánalmasan pocsék napom volt, leszámítva a kémia óra előtti szünetet, meg Eszti Happy kártyáit^^ De senkit nem fogok ilyenekkel untatni, ugyanis így, hogy percek óta a Hit the Lights-ot hallgatom Selena Gomez-től, el is szállt a bennem lévő, megmaradt rossz kedv, meg az a részem, ami ecsetelte volna az iskolában eltöltött 7 órát. (Annyit még zárójelben, hogy imádom gitáron játszani a dalt, meeeeeert....csak :D)


Noya 2 nap múlva itt lesz!

(Viszont, erős késztetést érzek arra, hogy egy hosszabb, vagy több rövidebb bejegyzést [már amilyen kedvem lesz xD] írjak erről a művésznőről, aki ugyan ó színész meg énekesnő, de igen-igen stúdió hangja van :// de attól még szeretve imádom :DD)

2011. november 16., szerda

#6. - Fucking Wednesday.

De komolyan. Azt hiszem, hogy ma a Sorsom összeesküdött ellenem az Ördöggel, ami remekül sikerült. De csak a magyar TZ-től számítva, of course. 

Ott kezdődik, hogy reggel még very happy volt minden, még a korábbi buszt is sikerült elérnem, vettem magamnak forrócsokit, amit matekon meg is ittam, miközben indokolatlanul oldottam meg a magasabb fokú egyenleteket másodfokúra. Leírni is fárasztó.



Az utána lévő németet azt így túléltük Nórikával, kivételesen tudtam válaszolni arra a kb. két kérdésre, amit feltett a tanárnő, szóval i was proud of myself :DD 

És a buzeráns kicsöngő után romlott el minden, ahogy kikaptam a "B" csoport feliratú cetlit irodalom óra 5. percében. Olvasom a kérdéseket, és magamba mondogatom, hogy nem tudom, tudom, erre azt mondta a tanárnő, hogy benne se lesz, ezt nem másoltam be a füzetembe, erről csak két mondat jut eszembe ésatöbbi....Well, that's suck.

Utána meg az a "fantasztikus" biológia óra... köszöntem 10.C, tanárnő, és drága Sors -.-" I think, my destiny hated then....Tök egyértelmű, hogy én megyek ki felelni abból, amit nem tudok....Jó, a nagy nem tudásban kaptam egy hármast, amire Tündi meg Fruzsi azt mondta, hogy a fél karjukat odaadnák. Tessék! Örömmel átadom a jegyet! Egy csöppnyit igazságtalannak érzem, bár az én véleményem nem nyom sokat a latban, és az sem vigasztaló gondolat, hogy kijavítom, mert anyáékat úgysem fogja érdekelni. Mindegy -.-"

A két kémia volt, szeretem a tömbös órákat, ráadásul semmit nem kellett csinálnunk, mert tanárnő jó fej volt. Szépen végig is beszéltük/játszottuk Esztivel meg Tündivel a másfél órát, aztán mentünk ki Laurával meg Tündivel Petihez, a Bütyikirályhoz :DD (ahogyTüncimondaná^^)

Az utolsó órámat, mint emelt magyart, átvészeltem egy Spongyabob rajzolásával a füzetembe, és pár kissé értelmetlen mondat benyögésével, amire néha helyeselt, néha meg nem mondott semmit a tanárnő.

Remek-remek, hogy 14:20-kor ahogy illett kicsöngettek, még megvártam Pájnepöllel anyukáját suli előtt (Fleghmussh Páwussh ;)) aztán a magam útján én is hazaténferegtem, egy ilyen 35-ös buszt igénybe véve. Ja, és a fülhallgatóm is sikeresen bemondta az unalmast, szóval még azt is kell szereznem valamikor -.-"

Reménykedem benne, hogy ez a nap már csak jobb lehet....

2011. november 14., hétfő

#5. -SpongeBob SquarePants.♥

Because i love him*-* He is so funny, sweet, a little bit crazy, but sooo friendly and lovely*-*

Oké, leálltam ezzel az angolozzunk dologgal, mert nem beszélem ezt a nyelvet. xD

Szóóóóóóóóóval......Én szeretem ezt az őrült kis Spongyát, mióta Noyával elkezdtük nézni. Nem tudok pontos dátumot, talán az említett személy ki tud segíteni. (vagy nem, amire nagyobb az esély :PP) Lényegtelen is szerintem, azóta viszont megfertőzött, szóval ilyen....feverem van xDDD Ésésésés amazonommal van közös öribarispongyabobos tolltartónk*-*

Ez mind szép és jó idáig, de eme kitalált, animált műsor által felmerülnek bennem kérdések.
Förszt: Hogy lehet a víz alatt víz? ._.
Szekönd: Hogy tudnak a vízalatti tengerpart (!!!) strandján leégni (!!!) és belefulladni a vízbe?
Törd: Hogy lehet, hogy Rák úr lánya egy bálna?
Fort: Nem.....nincs fort. Egyelőre. ;))

Ez kimaradt ;))
"Felveszem Csiguuuuuuuuuuusz!
Háló, ez SpongyaBob háza, itt SpongyaBob beszél. :)" :$$ *olyankisédes*






Kell egy ilyen*-*

Meg ilyen is*-*

 
Még a kis robothaver is ott van *-*

#4. - Gitár.♥

Nyányányányányá*-* (értelmesüzenetavilágnak :3)

Szóval szültem/szülök épp egy bejegyzést, ami eme csodás hangszerről fog szólni. Neeeeem, nem fogok wikipédiás cikket írni a különböző fajta gitárokról, meg hogy mit hogyan fogjon rajta a paraszt ha megveszi menőzés céljából. Erre annyi más dolog szolgál információval.

Csupán kifejtem a véleményemet (ami nem túl jó) arról, hogy manapság már egyre többen vesznek meg egy gitárt, hogy ők azzal hú de menők legyenek. Elején még ott a lelkesedés, próbálgat néhány dalt, aztán, ahogy egyre nehezebben megy, meg elkezdenek fájni az ujjai a fogásoktól, abbahagyja, szerencsétlen hangszer meg a padlásra kerül vagy a pincébe, esetleg el is adják. Kérdem én, akkor minek vette meg? Ez nem egy olyan dolog, hogy hopp, egyik nap megveszem a gitáromat, másnapra meg, mint Angus Young nyúzom a húrokat. Ha csak kitartás kéne az egészhez meg gyakorlás, akkor ( azt hiszem ) mindenki gitáros lenne.

Sz.v.sz. az egész folyamathoz kellenek még más összetevők is. Némi zenei érzék, olyan igazi szívből jövő zeneszeretet és tisztelet, ami a hangszert és a tanulási folyamatot ötvözi. Ezekkel felszerelkezve, azt hiszem, bármit képes eljátszani egy idő után az ember, a napi szintű gyakorlásnak pedig tényleg meg van az eredménye^^ (beszélatapasztalat)

Noya, ha elolvassa ezt, tuti megkérdezi, hogy miért szeretek igazándiból gitározni. (én legalább is megkérdezném tőled :P) És igen, majd ha itt leszel játszunk, meg játszok neked. I promise. :))

Nos, szóval azért.....mert....öhm....oké. *Összeszedi a gondolata kusza darabkáit, és megpróbálja összeragasztani.^^"*

A zenélés, a gitározás egy teljesen más élménnyel gazdagít, olyannal, amivel azt hiszem mást nem tud. Nagyon sok féle érzelemvilágú dalt játszom, és ezekkel segít nekem megteremteni a kapcsolatot, hogy úgy istenigazából átérezzem. Meg persze sok szép emlék fűz hozzá, régi történetek, és igazándiból nekem ez egy menedék, amit naponta tudok használni. Ha csak pár órára is, de rettentően jó érzés csak pengetni a húrokat és énekelni, kizárva a külvilágokat és a hétköznapokat. Igen, imádom ezt a világot és soha nem fogom megunni.


Jepp, ennyi voltam.*-* (Remélem elégedett leszel te amazon :PP)

2011. november 11., péntek

#3. - erre már szavak sincsenek*-*

bevallom, nem gondoltam volna, hogy a nap végére egy levakarhatatlan mosoly fog ülni az arcomon, pedig de! :DDD

igen, ezt is megélte a világ (defőlegén), hogy *dobpergés* Noémi Noya Mayer (mert a facebook korszakában élünk) feljön hozzám Pestre*-* Hogy miért? Egy: Mert csak. (ilyentündismertcsakkiejtéssel. <3) Kettő: Mert a legjobb barátnőm, hiányzik és Bréking Dáun prömier lesz kis hazánkban, így meginvitáltam, hogy nézzük meg együtt eme remek filmecske első részét. Team Jacob*-* :$$
A legjobb, hogy megengedte ugyebár nagymamája, meg anyáék is, és már tudjuk melyik busszal jön, holnap meg foglalom le egyből a jegyeket a WestEnd-be :DD Előtte meg majd - remélhetőleg - kiéljük szenvedélyes vásárlási/nézelődési hajlamunkat, azután bevetődünk Sztárbákszba*-* ojebaby!!!!!!!!*-* (igen, tudom, őrült vagyok....) ésésés isszuk fenséges kávét, meg tékelünk rengeteg képet, mert noyamánia :PPP



Bizony-bizony, örülök, mint....ahogy egy ember tud örülni. ^^"

#2. - ezmostilyenlesz.

Rettentő határozatlan ember vagyok. Elhatározom, hogy belekezdek valamibe, amit egy ideig meg is teszek aztán egyszerűen abbahagyom. Közben mégis ott bujkál bennem az írás és a zenélés gondolata, van némi késztetésem is arra, hogy valamelyikbe belevágjak, végül csak a monitort bámulom, mert a világháló ördögi köre magába szippant. Shit.

Mert veszek egy ilyet magamnak*-*

A délután folyamán megint rábuzultam a Starbucks-os képek nézegetésére weheartit-en, beszivecskéztem vagy 150-et.*-*


Ott kezdődik, hogy ez egy ünnep. Azt hiszem, már a világ nagy részén kihalt belőle az igazán fontos érzelmi többlet, miszerint jobb adni, mint kapni. Egy olyan kaliberű valami lett belőle, ami kedvez a kereskedelmi szférának. Mármint gondoljunk bele. TV reklámok tömkelegével bombáznak minket az év ezen időszakában, a nagy áruházak már minimum fél hónappal előbb hópelyhes, színes, mittudoménmilyenes giccset kapnak, és akkor azokról a gejl édességekről, amik nagy számban kerülnek az üzletek polcaira nem is beszéltünk. Röviden, remek azoknak, akik ilyenkor próbálnak nagyobb vagyon szert tenni, mert igenis képesek rá kihasználva az emberek manipulálhatóságát és a fogyasztói társadalom beteges méreteket öltött pénzköltési hajlamát.

De én szeretem a karácsonyt, mert...

Remélem lesz Big N Cityben*-*












Meg amúgy én bírom a hideget, ha jól fel vagyok öltözve. Mert vicces a kis párafelhő, ami kilégzéskor távozik az ember tüdejéből a száján keresztül. És ott van még a gyönyörű, nádasdi tó, aminél nincs jobb a világon. Télen kemény jég borítja, amin sok-sok embörke korcsolyázik nagyjából megfagyásig^^ De annyira megéri, hisz ha kivárod az estét, akkor ott korcsolyázol a - lehetőleg felhőmentes - ég alatt, és csak az a pár lámpaoszlop ad fényt, amik a tó két oldalán, az út mentén vannak felállítva. Na, meg a Hold*-* Egyszóval varázslatos élmény, főleg akkor, ha még a hó is esik hozzá*-* Erre mondanám Tündi szavait használva, hogy: spontánorgazmus ;DD

Uhh....a legfontosabb majdnem kimaradt. De csak majdnem, muhaha *ezilyenördögikacajakartlenni*

Nem BigNCity a BigNCity Noya nélkül, de mivel ő is lent fogja ünnepelni a karácsonyt, meg én is, így azzá tesszük.♥ 
A durva, hogy még tök messze vannak ezek a pénztárca nyomorgató ünnepek, de már legeslegjobb' amazonvagyokakitbigncityképzett 'barátném ajándékon töröm a fejem. Ráadásul, ha meg merem tőle kérdezni, hogy egyáltalán szeretne-e valamit is, akkor szépségessen, igényessen fogja leszedni a fejemet azzal a jelmondattal, hogy 'egy fityinget se költsél rám!!!!!!!!!!!!' (<- ilyen sok felkiáltójellel)  Én meg, ugye, pont olyan vagyok, mint aki hallgat az effajta 'fenyegetésekre.' ha-ha. *ezmostolyangúnyoskacajakartlenni*
Persze, a részemről ugyan ez fog menni, mint a szülinapi ajándékomnál, amiről világosan kijelentettem neki, hogy nem kérek, de azzal az okos kis buksijával így is hagyott miattam még pénzt szvídönbe. (jó, bevallom, tök édes tőle, hogy vett nekem valamit.*-* ájm szó ikszájtid, hogy láthassam ajándékom egyszer csak*-*)


Jepp, ez így mára bőségesen elég lesz a világnak, ráadásul Gáborral fárasztjuk egymást :DDDDD♥